Édesítőszerek pro és kontra!

Múltheti cikkünkben sorra vettük az édesítőszerek fajtáit és átvettük az alapfogalmakat. Cikkünk mostani folytatásában megtudhatjátok, hogy biztonságosak-e ezek a szerek, valamint kell-e tartani a mellékhatásoktól. Az alábbi táblázatban röviden összefoglaltuk, milyen édesítő hová tartozik.

Sok ezer termékben találkozhatunk az édesítőszerekkel nap mint nap, akár akarunk, akár nem. Hiszen a rágóban, de készételekben is előfordulnak, nem beszélve a diabetikus és diétás készítményekről. Kikerülni semmiképpen nem tudod, kérdés, hogy mennyire érdemes azzal foglalkozni, hogy bizonyos édesítőszereket kerüljünk, vagy melyikből mennyit fogyaszthatunk egyáltalán?

Rákveszély?

A figyelem akkor terelődött az édesítőszerekre, mint lehetséges rákkeltő anyagokat tartalmazó élelmiszerekre, amikor az 1970-es években azt találták, hogy a szacharin növeli a hólyagrák kockázatát patkányokban. Ugyanez történt az aszpartám esetében, amelyet akkor vádoltak meg rákkeltő hatással, amikor az amerikaiak körében rendkívül magas volt az agydaganatok száma 1975 és 1992 között. A tanulmányok ugyanakkor nem mutattak összefüggést az aszpartám és a daganatok között.
1969-ben betiltották a nátrium ciklamátot az Egyesült Államokban, amikor 250 doboznyi üdítő édesítőtartalmát juttatták patkányok szervezetébe és azokban hólyagrák alakult ki.
Emberben ugyanakkor nem sikerült ugyanezt bizonyítani. Ma már azt is tudjuk, hogy bár a kísérleti rágcsálók különböző szövetei sokkal jobban hasonlítanak, emiatt pedig jobban reagálnak a rákos sejtek elleni szerekre. Az emberi szöveteken végzett tesztek viszont nagyon más eredményeket hoztak.
Ugyanakkor az is felmerül, hogy ki támogatja ezeket a kutatásokat, hiszen gyakran esélyes, hogy éppen a konkurencia. Az eredmények pedig nagyszerűen manipulálhatók, a nagyközönség pedig mindebből nem vesz észre semmit.

Biztonságosak az édesítőszerek?

Érdekes egy onkológus szakértő szemszöge, aki úgy gondolja, hogy a rákos megbetegedések okát nem jól vizsgálják, és nem jól látja a széles közönség. Például, ha egy bizonyos újság olvasói között több a rákos megbetegedés, mint amennyi egy bizonyos afrikai országban, akkor a rák okát nem feltétlen az újság okozza… hanem sokkal inkább keresendő az ok más körülményekben. A kutató tehát arra próbál rávilágítani, hogy rossz a médiában leközölt adatértelmezés. Ilyen félreértés például, hogy az aszpartám azért káros, mert a szervezet méreganyagokra – metanolra és formaldehidre bontja. Mert a tény az, hogy egy doboz diétás kólától fele annyi metanol keletkezik, mint ugyanannyi préselt gyümölcsből származó gyümölcslétől!
Érdemes inkább olyan tanulmányokat és publikációkat komoly(abb)an venni, ahol egy dedikált kontrollcsoportot is alkalmaztak a kísérlet/felmérés alatt. Mindenképp szükséges figyelembe venni a placebo hatást is.

Mindezeken túl, minden országban van élelmiszerbiztonsági hatóság - Magyarországon ezt a feladatot a NÉBIH tölti be. Ezen hivatalok feladata minden forgalomba kerülő élelmiszer, vagy élelmiszer-adalék részletes vizsgálata. Az ő jóváhagyásuk nélkül nem kerülhet forgalomba sem élelmiszer, sem pedig egyéb étrend-kiegészítő. A jóváhagyás mellett pedig rendszeresen szemlézik, mintavételezik a polcokon fellelhető élelmiszereket úgy, ahogy az édesítőszereket. Sokkal inkább érdemes eme hivatalok kiadmányait figyelni, az ilyen-olyan - nem túl hiteles - publikációk helyett.

Mellékhatások

Az orvosok és dietetikusok is óvnak a túlzott édesítőszer használattól, annak mellékhatásai miatt. „A cukoralkoholok egy része nem emésztődik meg, így puffadást és hasmenést okozhat.

Éhes vagy az édesítőtől?

Talán már Te is érezted, hogy bár kevesebb kalóriát viszel be a diétás ételekkel, mégis az indokoltnál sokkal éhesebbnek érzed magad és az étvágyad is folyton nől.

Sorozatunk harmadik - befejező - részében erről is részletesen értekezünk hamarosan.
Maradjatok velünk!

Nagy Dóra testkultúra szakértő
  BioTechUSA Magyarország