„Szeretném, ha az emberek megértenék, a tánc egy olyan művészet, amely a mozdulataiban, a látványában a felhőtlen öröm kifejeződése”. Aki ezt mondta: Szögi Szilvia tízszeres magyar versenytánc-bajnok. Finom arcú, bájos fiatal hölgy, olyan „civil”, olyan szolid, hogy aki nem ismeri, annak számára hihetetlen, milyen professzionális táncművész múlt áll a háta mögött. Az életéről, az eredményeiről, múltról és jelenről beszélgetünk.

Csapjunk a közepébe! Szilvi, mikor hagytad abba a versenytáncot és miért?

29 évesen. Lényegében elértem, amit kitűztem magam elé, amit akartam. Az úgynevezett 10 tánc összevont kategóriában, amely a standard és a latin táncokat foglalja magába, ötszörös magyar bajnok lettem, 10 Köztársasági Kupa birtokosa László Csaba partneremmel. Tíztánc Világkupán IV. és Európa Bajnokságon VI. helyezést értünk el. Részt vettem a Világjátékokon 2005-ben Duisburgban, 2009-ben pedig a tajvani Kaohsiungban. Egyszerűen belefáradtam, a mindennapi több órás edzések kimerítettek, belefásultam, szerettem volna magánéletet élni.

Most mivel foglalkozol?

Gimnáziumi éveim alatt kezdtem el oktatni a versenyzés mellett és után is. Most is ezzel foglakozom. A Táncművészeti Főiskola elvégzése után kaptam meg a pedagógusi diplomámat. Jelenleg saját tánciskolám van Zuglóban, ahol főként gyerekeket oktatok. Van ovis csoportom, amelynek tagjai az alapokat tanulják, a 8-9 évesek már a társastánc kategóriáit gyakorolják. Legalább ilyen életkorban kell elkezdeni, ha valaki komolyabb eredményeket szeretne elérni. Eközben lehetőség van fokozatosan megismerkedni egyéb táncokkal is a divatos hip-hoptól a jazztáncig. Ez a kezdet, a kislánynak és fiúcskának szép lesz a tartása, harmonikus a mozgása, megtanulja kezelni a saját testét. Egyébként felnőttek is járnak hozzám, a korcsoport az 50-es életkor fölött ér véget. Régi álmom valósult meg azzal, hogy sikerült kialakítani egy saját tánctermet, bordásfallal, tükrökkel, és végre elhelyezhettem sok-sok kupámat is.

A tánc nem olcsó. Csillogó kosztümök, cipők, utazás a versenyek helyszíneire, hogyan viszonyulnak mindehhez kis tanítványaid szülei?

Igen. Aki versenyezni szeretne, egy bizonyos szint után mélyebb tudásra lesz szüksége, érdemes különórákra járnia, napi szinten kell edzenie. Magam például a Magyar Táncművészeti Főiskolán Módy Júliától tanultam meg a minden táncra lebontott alaptechnikát, a legalapvetőbb elemeket, amelyet mindenvalamennyi versenyző jó ha ismer. Iskolán kívül olyan tanárok tanítottak, mint a Törökgyörgy Melinda-Maurizio Vescovo latinvilágbajnok páros, illetve Mirko Gozzoli-Alessia Betti standardvilágbajnok pár. Ráadásul legalább középszintű angol nyelvtudásra is szükségem volt a külföldi versenyekhez és tanuláshoz. Én is megpróbálom segíteni azokat, akikben tehetséget látok. Az órákat pedig igyekszem a szülők lehetőségei, pénztárcája szerint alakítani. Magam sem kizárólag tanfolyamaimból élek, főállásban a nyíregyházi T-Dance Művészeti Iskolában oktatok.

Aki érdeklődik tanfolyamaid iránt, hogyan tudja felvenni veled a kapcsolatot?

Új weblap van készülőben, ezen már megtalálható minden információ és az órarend is.


Majd elfelejtettem. Kiskorodtól kezdve fontos volt és maradt számodra a mozgás, ma is intenzíven dolgozol az óráidon, azért ez mégsem versenytánc. Milyen diétával tudtad megőrizni hibátlan alakodat?

Soha nem diétáztam. Lehet ez részben született adottság, de a versenyedzések során ledolgoztam annyit, hogy nem volt szükség különleges étrendre. Ma is elég, hogy mértékletesen és változatosan étkezem sok zöldséggel, gyümölccsel, de semmiféle magyaros jó falatot nem tagadok meg magamtól alkalomadtán.

Visszatérve a bevezető beszélgetésünkre. Milyen volt a váltás a táncolástól az oktatásra?

Borzasztóan nehéz. Képzeld el, amikor az ember hirtelen kicsöppen abból a közegből, ami két évtizeden át körülvette, ami az élete volt. Kikerültem egy csillogó világból, ami a kemény munka mellett a gyönyörű ruhákat, a csodás utazásokat jelentette, amelyek az európai nagyvárosokon át Amerikától a Távol-keleten keresztül Ausztráliáig tartottak. Számos szereplés a médiában, találkozás sok érdekes emberrel, soroljam tovább? És egyszer csak kikerültem mindebből és fogalmam sem volt, hogy ezután mi lesz, hogyan tovább. Ezért lenne fontos, hogy aki versenysportokkal tölti a fiatalságát, azt mentálisan erősítsék, megfelelő oktatásban részesüljön, szaktudásra tegyen szert, felkészítsék arra az életre, ami a sportpályafutás után vár rá. Ebben még adós nálunk a versenytánc-társadalom – mondta befejezésül Szögi Szilvia.

V.J.

Ha kedvetek van kipróbálni a társastáncot, vagy a Jóga Flow-t esetleg a Latin Dance Fitness-t, jelentkezzetek be Szilvihez.
www.zuglodance-tanciskola.hu

06/70 3288307
szilviaszogi@freemail.hu