Ne süppedj a tétlen önsajnálatba!

„A vékony nők kizárólag magukkal foglalkoznak”.

„ A férfiak a telt pipiket szeretik, csak a kutyák játszanak csontokkal” – és még sok hasonló baromságot olvastam mostanában a neten.


Némelyek egy felületes kép alapján keményen leszűrik az „igazságot” másokról: aki csinos, biztosan szerencsés géneket örökölt, vagy önző módon csak magával foglalkozik, esetleg éppen sanyargatja magát.

Aki viszont telt alakú, netán kövér, az viszont egy igénytelen perszóna.

 

Az emberek többsége imád ténymegállapítást tenni a sztereotípiák alapján. Lássuk csak! Minden nap foglalkozom magammal 2 óra hosszat, ugyanis edzek. Önző, egoista dög lennék emiatt? Nem érzem így.
Bevallom: eleinte csakis a külsőm foglalkoztatott (mondjuk 16 évesen). Később felfedeztem, hogy a sport mennyi pozitív hatással van az emberre. Hatévente, ha egyszer vagyok beteg, az élet minden területén tudok küzdeni, a rendszeres edzés sikerélményt ad, oldja a stresszt.


Be kell látnunk: a testünk nem erre az ülő életmódra lett kitalálva, amit a XXI. században folytatunk. Ülünk a melóban, a kocsiban, otthon a képernyő előtt… Nem használjuk az izmainkat. Kaja mindig van, nem kell érte különösen küzdeni, nem kell levadászni, és nem éhezünk (szerencsére). Testünk azonban nem alkalmazkodott ezekhez a kényelmes körülményekhez, ezért nekünk kell „mesterségesen” létrehoznunk a fizikumunk számára optimális mozgásmennyiséget: edzéssel!

Ha nem így teszünk, az egészségünket kockáztatjuk, és a romló formánk csak ráadás.
Szóval, ha van időnk fürdeni, fogat mosni stb., akkor muszáj, hogy legyen időnk a napi testmozgásra is.

Főként pedig: mutassunk példát a gyerekeinknek! Egy örökké üldögélő, elhízott, sportolástól irtózó szülő, vajon miféle példával szolgál? Az ő gyerekei milyen életmódot fognak folytatni? Hogyan képesek felvenni a harcot a civilizáció negatív hatásaival? Valószínű, hogy sehogyan. Akkor ki is az önző?

Sokan 30 éves kor felett leírják magukat, belesüppednek az önsajnálatba, vagy úgy gondolkodnak, hogy egy nő házasságban és gyerekkel már ne akarjon csinos lenni, tetszeni bárkinek is. Miféle felfogás az, hogy az anya egyenlő egy 20-30 kiló súlyfelesleget cipelő, örökké fáradt, enervált, leharcolt asszonnyal? Nem kell mártírt játszani. Igen, legyen a gyerek az első. De te lehetsz a második!

Az embereket más-más külsővel áldotta meg a természet… ezt a tényt tolerálni kellene. E helyett, mit látunk? Aki túlsúlyos, támadja a vékonyakat… Aki karcsú, leszólja a telt idomúakat… Ez deszka, az tehén.
Saját magadnak kell megfelelned, nem a pasiknak, nem a párodnak, nem a közvéleménynek! Legyél olyan, ahogyan VALÓBAN jól érzed magad.

Ha tényleg kövér vagy, és tapasztalod ennek az összes hátrányát (egészségügyileg vagy a társadalmi megítélésben) – tegyél ellene!

Másfelől, ha szép formákat köszönhetsz a génjeidnek, ráadásul teszel is a jó alakodért, azért még ne nézd le a kevésbé szerencséseket! Örülj annak, hogy te jól érzed magad a bőrödben!

Arról a bőrről, amivel az ember elégedett, leperegnek a negatív megjegyzések.

Ne feledjétek: „a szánalom ingyen van, de az irigységért meg kell dolgozni”!

 

képek forrása: google