Egyik délután az osztálytársam behívta sulinkba tanítványát bemutatózni (a lány csak egy éve táncol, ááá, lesz itt botladozás, ki kíváncsi erre?). Maga a srác amúgy salsatanár, ismert a fülledt budapesti éjszakák latinforgatagából, úgyhogy kíváncsiak voltunk, mit akar mutatni egy kezdő lánykával, azért bizalmat szavazva neki, körbe ültünk a táncteremben.
A lány szerényen, félszegen állt a sarokban, míg a fiú zenét válogatott és röviden ismertette a modern páros táncok két, nyugaton már hódító divatját, történetét, egyezését és eltérését... Oké, oké mindig valamit valamivel kereszteznek, és voilá: új műfaj.
Szóval Kizomba, Semba, már megint, mit találtak ki ? – olvastam le az arcokról.
Elindult a zene, lassú vontatott, RnB-s hangzású folyamban, kissé tört ritmusokkal. A lányt felkérte, nagyon szoros, zárt tartásba vonta jobbjára, olyan közel húzta magához, hogy az intimszférájuk szinte eggyé vált. Mi kíváncsian vártuk, mikor teszik meg az első lépést, mert még álltak, még egymásra hangolódtak, még bújtak, becsukták a szemeiket… majd lassú ingással felvették a zene ritmusát. Nem mertem körbe nézni, megfeszült izmaimmal követtem minden mozdulatukat. Tekeregtek, forogtak, kavartak, ezt meg-megszakították,és közben minket kizárva érezték magukat vagy egymást, vagy a mi meglepettségünket – mosolyogtak önfeledten.
A lány, aki „állítólag” kezdő volt, olyan felszabadultan, tökéletesen ritmusban ringatta medencéjét osztálytársunk kezei között, mintha az volna a világ legtermészetesebb dolga, hogy a tánctanár növendékek szeme láttára effajta erotikus, családalapító mozdulatokkal hívja fel a figyelmet. Jesszus! Hány percig tart még a szám, mert lassanként mindenki zavarba jött a táncukból áradó szépségtől, nyugalomtól, erotikától. Az ámulattól…
Aztán véget ért a produkció. Azt hiszem, abban a szent minutumban igaznak éreztük mindannyian a teremben az idézetet, miszerint: „a mosoly a legrövidebb út két ember között, a tánc pedig legrövidebb út két ember lelke között”. Első gondolat a felocsúdás után: "Én is szeretnék így táncolni"!!!
Összefoglaló és tanács: bátorságot, nyitottságot – nem is kis adagot – vigyél magaddal, ha felkeresel egy ilyen tánckurzust, ráadásul, ha pároddal mész, szerintem izgalmas felfedezésben lesz részetek, kapcsolatotok hosszától teljesen függetlenül… (a táncóra után is:).
fotó forrása: pinterest
