Az alapelv azt mondja, hogy 1kg jég elfogyasztása után 160 kalóriát égetünk el, ami kb. 20 perc kocogásnak tudható be. Mivel a jeget az emésztéshez a szervezetnek először fel kell melegíteni, a többletmunka felpörgeti az anyagcserénket.
A jégdiétát feltaláló orvos azzal kezdte el munkáját, hogy fagylalt helyett kevesebb energiát tartalmazó, gyümölcsös-vizes sorbetet fogyasztott, ami 100 kalóriát tartalmaz. Falatozás közben azon gondolkodott, hogy vajon a szervezet mennyi energiát használ el a jég felolvasztásához? Később megállapította, hogy a sorbet felmelegítéséhez szükséges termikus energiamennyiséget levonva a termék 100 helyett csak 72 kilokalóriát tartalmaz.
Az elmélet olyannyira elnyerte a szakma tetszését, hogy azt lehozták egy nívós orvosi lapban is, valamint útmutatóként e-könyv formájában is megjelent, ami ingyenesen hozzáférhető a nagyközönség számára.
A jégdiéta atyja szerint, ha minden nap megiszunk 1 liter cukormentes jégkását, és semmi mást nem teszünk a kilók eltűnésének illetően, akkor is havonta több mint fél kilót fogyhatunk.
Azonban ettől a mennyiségtől többet nem ajánlott bevinni a szervezetünkbe, mert a túlzott belső hűtés zavart is okozhat a szervek megfelelő működésében.
FIGYELEM!
- gyermekek esetében fokozott odafigyelésre van szükség, mert a kisebb súlyuk miatt a szervezetük hamarabb hűl le.
- hideg időben ne vegyünk a szánkba jeget, sőt edzés után sem, bármennyire is jól esik, mert így túlhűthetjük a szervezetünket.
- A jégkockák a fogaknak és az ínyüknek sem kedveznek, sőt torokgyulladást is kaphatunk tőlük.
Ha mégis hideg felfrissülésre vágyunk, a nagyobb jégdarabokat, mint például cukormentes jégkrém vagy jégkocka, hagyjunk lassan elolvadni a szánkban, vagy igyunk helyette jégkását.
Varga Violetta
Forrás: origo.hu
