Miért fontos mindig és alaposan bemelegítenünk?
Barátom, nevezzük Bélának, nem kis beosztásban dolgozik – sokat. Vagyis, egész éven át, nap mint nap reggeltől estig ül az íróasztala mögött, mozogni többnyire csak az ujjai szoktak – a tasztatúrán. Az elmúlt télen azután úgy gondolta, ráférne valami kiadós mozgás, elutazott egy menő síparadicsomba és felcsatolta a vadonatúj lécet. Egy-két lesiklás még úgy ahogy ment egy könnyű pályán, másnapra viszont nem tudott lábra állni az izomláztól. Egy nap szünet, harmadnap pedig – miután meredekebb hegyoldalra merészkedett – mentőhelikopter vitte a kórházba térdszalag-szakadással. Béla szerencsétlen lesiklása nem szorul magyarázatra, önmagáért beszél.
Azt ugyan mindig halljuk, hogy kell és fontos, ennek ellenére sokszor elsiklunk felette. A bemelegítésről van szó. Sok esetben azzal nyugtatgatjuk magunkat, hogy „csak” futni fogok, „csak” ezt, vagy „de csak” azt… Tanuljunk meg néhány alapvetést, ha edzeni akarunk! Nincs „csak”, nincs „de”, nincs „és” – bemelegítés viszont van!
Régen az edzőm mindig azt mondta: a jó bemelegítés az első izzadságcseppig tart. Ha végiggondoljuk, ez nem 2 perc. Igen, egy jó, alapos bemelegítésre bizony időt kell szánnunk. Lehetünk akármilyen fittek, minden edzés előtt fel kell készítenünk szervezetünket a mozgásra. Nemcsak a sérülések megelőzése a cél. Oké oké, ezt már biztosan sokszor hallhattátok, de mégis, mi történik pontosan a bemelegítés során?!
Gondoljuk végig, milyen a pulzusunk nyugalmi állapotban és az edzés alatt… Ugye, ugye? Ismerős az érzés, amikor majd kiugrik a szívünk? Na, éppen a kettő közötti, úgymond a két határeset közötti átmenet a bemelegítés és levezetés. Nem lehet mindent rögtön maxon kezdeni… Hisz a kocsit is (jó esetben) egyesben indítjuk (a régebbieket még óvatosan „bejáratni” is kellett), nem?!
A hétköznapi életben az izmok vérellátása 10–30%os, ez bőven elég a mindennapi tevékenységhez, viszont az edzés alatt a szükséglet a többszörösére emelkedik, miután megnő a szervezet oxigénigénye is. A megnövekedett oxigénszükséglet oka, ugyebár az intenzitás növelése. Na, már most, itt sem rögtön sprinttel indítunk, hanem szépen lassan. Rendkívül fontos a mértékletesség, a fokozatosság, mert a szívünket és érrendszerünket ezzel készítjük fel az adott terhelésre, legyen az bármilyen mozgásforma. Mindez azonban még nem minden…
Nagyon fontos az izmok melegítése mellett az ízületek átmozgatása is. Tudtátok, hogy a sérülések nagy része nem is az izmokban, hanem az ízületekben okoz károkat? Ha viszont jobb lesz az ízületek kenése (az ízületi nedv kellő termelése következtében), ez csökkenti a súrlódást, a dinamikus mozgások, nyújtások miatt pedig javulni fog a szalagok terhelhetősége, ami a túlfeszítések veszélyét mérsékli.
A legújabb kutatások szerint, az izmokat körülvevő védőháló, viszont sokkal lassabban „melegszik” mint, mondjuk az izom. Tehát ide kevés némi karkörzés, meg szökkenés. Ezért mostanában egyre több helyen láthatjátok, hogy használnak (főleg az élsportban) úgynevezett SMR hengereket, különböző nyomástechnikákat, amivel pont ezeket a „fasciákat” (izmainkat, ízületeinket borító kötőszövetes hártyákat) melegítjük vagy vezetjük el róluk a feszültséget.
(A következő cikkemben erről írok majd bővebben nektek…)
Addig is mozogjatok, fussatok, zumbázzatok, ússzatok, ki mit szeret. A lényeg, hogy csináljuk, mozogjunk, mert mozogni jó!
Legyen Szép Napotok!
Geri #lettssgoo
