Már számtalanszor megfogadtad, hogy diétázni fogsz, de újra és újra elcsábulsz, egyszerűen képtelen vagy ellenállni az ételeknek?

Gondolkozz el:

Miért jelent neked kísértést az étel?
Miért olyan fontos az életedben?

Ha tudod, hogy hízni fogsz, ártalmas az egészségedre, nem tesz jót, miért van rá mégis szükséged?

Az evés és az ételek utáni vágy (amikor nem is vagy éhes) valószínű, hogy valamit kompenzál az életedben.

Örömöt nyújt mindenkinek egy-egy finom étel, ez természetes. De aki túlsúlyos, és igazán zavarja a külseje, az lelkiismeret-furdalást is érez az örömmel együtt- mégsem állja meg, hogy ne falja be azt a tortát…

Mert a kajálás nyújtotta örömérzet még a lelkiismeret-furdalásnál és a rossz külső miatti önutálatnál is fontosabb neki. És miért?

Mert kevés más örömérzet, örömforrás van jelen az életében. 

Az étel pillanatnyi öröme olyan ellenállhatatlanul fontos, hogy ez a pár pillanatig tartó jó érzés teljesen elnyomja és feledteti az utána fellépő rossz érzéseket, a józan gondolkodás ilyenkor háttérbe szorul.

Erre ráébredni, ezt beismerni önmagunknak rendkívül nehéz- de ez az első lépcsőfok… Utána érdemes pszichológushoz menni, mert nagyon kevés ember képes önmaga megoldani a saját lelki problémáit. 

Amit tehetsz:

TALÁLJ MÁS ÖRÖMFORRÁSOKAT!

Ilyen lehet például a sikerélmény, a tudat, hogy valamit leküzdöttél. A megelégedettség érzése. Ha elkezdesz edzeni, és nap mint nap legyőzöd a lustaságod, fáradtságod, a fizikai korlátaidat, az olyan felszabadító örömérzettel jár, amire nagyon könnyű rászokni. Legyen ez az új szenvedélyed!

AMIT FELEJTS EL: „Én nem vagyok kitartó, kudarcra vagyok ítélve, másoknak sikerül, csak én vagyok ilyen akaratgyenge.” Ilyen gondolkodással alap, hogy nem is fog sikerülni.

Találj motivációt, példaképeket, nézz magadba, beszélgess önmagaddal, találd meg a gyengeséged okait, ismerd be őket, és ne feledd: te vagy a felelős az életedért, a testedért és a lelkedért!

A döntés csakis a te kezedben van! Csak te tudsz változtatni.