Szilágyi Liliána 21 éves sportoló őszintén mesélt blogbejegyzésében súlyos bulimiájáról, mentális betegségéről, és a rá gyermekkora óta nehezedő nyomásról is.
„Az elmúlt években bulémiával és hatalmas stresszel küzdöttem. Nagyon kevés ember tudja ezt rólam, mert nem voltam kész arra hogy felvállaljam” - kezdi sorait Liliána, és azt is leírja, hogy „husi” gyermek volt, és azért, hogy lefogyjon, a szülei beíratták balettre és ritmikus gimnasztikára.
„Remek kezdés volt hogy kialakuljon bennem egyfajta kellemetlen érzés a testemmel kapcsolatban, de ez ekkor még stabilnak mondható volt” – fogalmaz a sportoló.
„Ahogy múlt az idő elkezdtem sikeres lenni mind a sportban és mind a tanulmányokban. Rengeteg csodás lehetőség és cél volt előttem, a körülöttem levők pedig biztosítottak arról, hogy csinálnom kell. Én pedig minden szinten azon voltam, hogy ennek meg is feleljek. Szerettem volna a sikereimmel örömet okozni mindenkinek és ennek az érzésnek alárendeltem mindent” – meséli történetét Liliána, aki leírja, hogyan loholta végig edzésről edzésre, valamint ezek után a magánórákra a mindennapjait hajnali 5-től este 11-ig.
„Minden erőmmel azon voltam hogy teljesítsem a szüleim, edzőim és a tanáraim igényeit. Az erőfeszítéseim sikerekké váltak és ez azt eredményezte hogy nagyobb elvárások elé kerültem. Természetesen még nagyobb örömmel fogadtam és egyre többet… és többet…és többet adtam, mígnem elfogytam. Megszünt a határ köztem és a másoknak való megfelelés között. Nem voltam a saját életemnek szereplője többet. Elfelejtettem hallgatni a testemre, ami egyre csak jelezte hogy ereje végét járja, és ha így folytatom nem lesz jó vége” – olvasható a posztban.
Liliána egyre kevésbé volt használható az iskolában, a testsúlya ingadozott, a hasában hatalmas fájdalmat érzett. És miközben egyre nagyobb nyomás nehezedett rá, elkezdte hánytatni magát.
„Megijedtem, és életemben először segítséget kértem (utóbb kiderült nem megfelelő helyről), amire a válasz hárítás volt. “Nem az én dolgom” avagy ” Ne reagáljam túl”. Attól a ponttól kezdve elhittem, hogy ez a büntetésem. Személyre szabott bűnhődés amiért nem tudok 100% ot nyújtani. Gyenge vagyok, és megérdemlem. Természetesen az is közrejátszott, hogy így talán a súlyom tud csökkenni. (Kedveseim, a bulémia nem fogyaszt!)”
A hánytatások rendszeressé váltak, sokszor versenyek közben is csinálta, ahogy fogalmaz, átlépett minden határt.
„Kettő évvel ezelőtt realizáltam, hogy az ahogyan élek szépen lassan felemészt, szó szerint” – Liliána szinte állandóan rosszul volt, a bőrén elváltozások jelentek meg.
„A májam , a vesém, az inzulinom és az összes vitaminom és hormonom instabilan működik. Az immunrendszerem gyenge, és a bőröm semmilyen védelmet nem képez magának ezáltal. Nem csak mint élsportoló, de mint egy hétköznapi ember sem vagyok egészséges.”
Liliána azt írja, élete legnehezebb időszakán van túl, de most végre elkezdett mozdulni a változás felé, és elhatározta, megoldást talál.
„Így, az üzenetem Nektek, mindannyiótoknak az az, hogy ne féljetek a változásoktól, attól hogy felvállaljátok Magatokat és kövessétek az álmaitokat. Hogy azok legyetek akik akartok lenni! Éljétek a SAJÁT életeteket és szeressetek MAGATOKAT!” – üzeni a sportoló az olvasóknak.
(Címlapkép: Szilágyi Liliána/Instagram)
A teljes bejegyzés ITT olvasható.
