1.TÉVHIT: „A stressz egészségügyi kifejezés”. Bár mostanság talán már senkinek nem újdonság a stressz, mint kifejezés, és már azt is jól tudjuk, hogy mi az, de ma alapvetően a pszichológia és az egészségügy háza tájára sorolnánk a kérdést. Pedig az eredete az építészetben rejlik! Ám nagyon sokatmondó az, ahogy az építészeti, mérnök háttér a mai stressz élményünkkel összefügg.
A kifejezést ugyanis Robert Hooke 17. századi építész használta először. Ő hidakat, tornyokat tervezett, és ennek kapcsán írta le, hogy a stressz pont az, ahol a feszültség és a terhelés a legnagyobb, és ahol a szerkezet a romboló természeti erők hatására leginkább ki van téve az összeomlás veszélyének. Akár csak mi emberek, a mindennapi feszültségek és nehézségek hatására.
2.TÉVHIT: „A stressz olyan, mint egy bokorban leskelődő szörnyeteg, vagy természeti katasztrófa. Az élet minden terén ki vagyunk neki téve, mint valami posztmodern pestisnek, és csak arra vár, hogy lecsaphasson ránk, és elpusztítson”.
Ezzel szemben a stressz nem egy tőlünk függetlenül létező veszélyforrás, hanem a saját, különböző helyzetekre adott fizikai, pszichés és mentális reakciónk. Genetikailag kódolt biofizikai hatásmechanizmus, amely eredetileg a közvetlen életveszély elhárításra irányult. „Harcolj, vagy menekülj!” reakciónak is szokták nevezni. Ebből adódóan viszont nem vagyunk tehetetlenek a stresszhatással szemben.
3.TÉVHIT: „Létezik stresszmentes élet, csak az enyém sajnos – most, régóta és még sokáig – épp nem az. És ráadásul amilyen szerencsétlen lúzer vagyok, soha nem is lesz az. Bezzeg más szerencsések azt sem tudják mi fán terem a stressz”.
Ezzel szemben: mindenki megél több, kevesebb stresszt az életében. Különböző életszakaszokban, és élethelyzetekben, illetve az egyéni jellegzetességektől függően más-más szinten. Ugyan az a jelenség az egyik ember számára katasztrófa, másnak semleges, vagy épp akár előnyösnek tűnő is lehet. Ennek függvényében reagálnak rá különböző módon. Tehát van hatásunk arra, hogy mennyi a stressz az életünkben, illetve, hogy mit mennyire élünk meg annak.
4.TÉVHIT: „A stressz csak rossz lehet, árt nekünk, és betegségeket okoz”. Nem feltétlenül. A stresszkezelés szakterülete megkülönbözteti az eustresszt (jó stressz) és a distresszt (ártalmas stressz). Az eustressz lehet a lámpaláz, egy várva várt esemény izgalma, a feladatteljesítésben, kihívásokban, sikerben megélt feszültség, az első randi térdremegése, vagy akár a lottó ötös megnyerése. Ezzel általában ugyan olyan testi tünetek járnak, mint a distressz megélésével, ám mivel az érzelmi „előjele” pozitív, ezért a szervezetre gyakorolt hatása sem károsító. Ugyanakkor a legújabb stresszkezelési kutatások és paradigma szerint a distresszben is felszínre hozhatók olyan hajtóerők és energiák, amelyek segítségével könnyebben birkózunk meg vele, és kevésbé van károsító hatással.
- 5.TÉVHIT: „A stressz csak rossz érzések szintjén hat ránk, mint feszültség, idegesség, harag, vagy épp szorongás”. Ez nem így van. Ezek az érzések megjelenhetnek a stresszreakció hatására, ám a stresszre adott reakciónk egyaránt érinti a fizikai, pszichés és mentális működésünket is. Gyakorlatilag minden részünkre hatással van, a közvetlen testi hatások mellett (keringés, szív, emésztés, hormonok, izmok, stb.) a viselkedésünkre, gondolatainkra és érzelmeinkre, és cselekedeteinkre is. Éppen ezért fontos megtanulni kezelni és kompenzálni, mert a komplexitása miatt is, a hosszan tartó és kezeletlen stressz minden szinten kimeríthet, megbetegíthet.
És akkor jöjjenek a jó hírek!
6. A stressz sok esetben hatékonyan kezelhető. Különböző erre szolgáló technikák és módszerek elsajátításával a stresszhelyzetek ránk gyakorolt hatása jelentős mértékben tompítható, ellensúlyozható. Ezek a technikák és képességek egyéni, vagy csoportos stresszkezelési tréningeken megtanulhatók és hosszú távon használhatók. A stresszkutatások legújabb eredményei alapján pedig a stresszel kapcsolatos szemlélet és beállítódás változás segítségével bizonyos stresszhelyzeteket akár erőforrásként, a fejlődés lehetőségeként is megélhetünk. A stresszel tehát akár meg is barátkozhatunk, és javunkra is fordíthatjuk.
7. Mindenki rengeteget képes tenni magáért a stresszel szemben! A stressz kezelésének legfontosabb eszközei ugyanis egyénileg is gyakorolhatók. Az elsajátítható módszerek, technikák és szemlélet mellett a rendszeres mozgás, a relaxált állapot és az örömök megélése az, ami a stresszel szemben segítségünkre lehet. A rendszeres mozgás lehet bármi, ami kellemes számunkra és örömet szerez.
Szinte mindegy, hogy milyen mozgást választunk (kocogás, tollasozás, jóga, biciklizés, aerobik, pilates, boksz, foci stb.), mert a legtöbb mozgásfajta létrehozza azokat a fizikai és mentális változásokat, amelyeken keresztül a stresszre adott fizikai reakciók károsító hatása oldódni tud.
8. Ha a relaxáció tablettába önthető lenne, akkor az lenne a stressz elleni orvosság. Tablettába – szerencsére! – nem önthető, viszont szintén elsajátítható és bárhol, bármikor alkalmazható. A stresszreakció ellenszere ugyanis a relaxált állapot, vagyis a testi és mentális ellazulás, nyugalom, csend és befelé figyelés állapota. Ilyenkor épp az ellenkezője történik, mint stressz-állapotban.
Vagyis a paraszimpatikus idegrendszer működése által nyugalmi funkcióba kerülnek azok a szervek és rendszerek, amelyek a stresszben leginkább megviseltek lesznek, és lehetőséget kap a szervezet öngyógyító mechanizmusa a regeneráló folyamatok aktiválására.
A mentális nyugalom kitisztítja a gondolatokat és lecsillapítja a túlzó érzelmi reakciókat. Ma már a relaxáció lehetősége is elérhető mindenki számára.
A különböző légző-gyakorlatok, és relaxációs, meditációs hanganyagok ingyenesen elérhetőek az interneten. Az egyik legbiztosabb relaxációs technika az autogén tréning pedig tanfolyamokon tanulható meg.
9. Az öröm pedig szintén rendelkezésünkre áll! Kinek mi az?
Lehet bármi: tánc, kézimunka, kreatív tevékenység, olvasás, zene, hangszer, képzőművészet, sport, vagy bármilyen hobbi. Ha kapásból tudsz válaszolni arra, hogy mi jelent számodra örömet, feltöltődést, kikapcsolódást, az remek. Akkor már nem is kell mást tenni, csak megtalálni annak a helyét a mindennapokban és rendszeresen élni is vele.
Ha viszont hosszas gondolkozás után sem jut eszedbe semmi (figyelem, cigi, alkohol, drog, szerencsejáték, még több munka, sok-sok édesség nem ér!), akkor nagyon fontos belső feladat kitalálni, megkeresni magadban, hogy mi lehet az.
- 10. Ér segítséget kérni!
- Bár a stresszhez való viszonyunk, hozzáállásunk nagy mértékben befolyásolja, hogy mit és mennyire élünk meg stressznek, és ez milyen hatással van ránk, ugyanakkor bizony számos olyan probléma és élethelyzet van, amikor nem mi vagyunk gyengék/buták/kevesek/bénák, hanem igenis a helyzet nehéz, túlterhel és kimeríti minden végső tartalékunkat testileg is, lelkileg is.
- Nos, ilyenkor lehet és kell is segítséget kérni! Nem kell Nagy és Erős Hősként küszködve tönkre menni, hanem ki lehet mondani, hogy: sok, nem bírom, kérek segítséget. Segítséget nyújthatnak a családtagok, barátok, akár ismerősök is, de fontos tudni, hogy ha ezzel nem tudunk vagy akarunk élni, (esetleg mert a problémákat épp ők okozzák) akkor lehet erre hivatott segítőkhöz fordulni: pszichológushoz, mentálhigiénés segítőhöz, stresszkezelési szakemberhez, önismereti csoportba.
+1. Megéri jól lenni!
Vagyis higgyétek el, érdemes tenni magunkért.
Ez eleinte tűnhet még több energiát, időt és erőfeszítést igénylő „nehéz feladatnak”, de csak addig, amíg rá nem érzel a jól-lét csodálatos állapotának ízére.
Minden változáshoz kell valamiféle befektetés, de ezen a téren csilliószorosan megtérül. A kimerült, stresszes, fáradt, beteg, sikertelen, depis, fásult, ideges önmagad helyett megnyerheted a testileg-lelkileg kiegyensúlyozott és örömteli Magadat, napjaidat, életedet. Mondom, hogy megéri jól lenni!
Írta: Bánfi Ilona - sztresszkezelés szakértő, mentálhigiénés szakember
