A WHO jelenlegi ajánlása szerint férfiaknak 1g, nőknek pedig 0,8g fehérje bevitel ajánlott testsúlykilogrammonként. Ez a gyakorlatban azt jeleni, hogy egy 60 kilós nőnek kb. 48 gramm fehérjét kell naponta bevinnie, hogy a protein szükségletét fedezni tudja. Magyarországon a napi fehérjefogyasztás 90 gramm körül mozog, és ennek nagyjából fele származik állati forrásból. Ez alapján nagy valószínűséggel a fehérjehiányos magyar lakosság létszáma elenyésző, de legalábbis sokkal kevesebb, mint ahányan ma vegánnak vagy vegetáriánusnak vallják magukat.
Az, hogy kizárólag húsból nyerhetünk elegendő fehérjét 2 fő tévhiten alapulhat. Egyrészt, a magyar étkezési szokások rendkívül húscentrikusak. Általában az étkezések fő része valamilyen hús, minden más pedig a „köret”. Így a legtöbb ember számára elképzelhetetlen, hogy köret gyanánt szolgáló ételekből nemcsak jól lehet lakni, de egészségesnek is lehet maradni.
A világ számos országában viszont, ahol a mi hagyományainkhoz képest sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak a növényi alapanyagok, egyáltalán nem kérdés, hogy a húsmentes étrend nem egyenlő a fehérjeszegény élettel.
A másik tévhit forrása iskolai tanulmányainkban keresendő. Biológiából ismert tény, hogy a növényi fehérjék nem teljes értékű fehérjeforrások, tehát nem tartalmazzák mind a 9 esszenciális aminosavat, melyet testünk nem képes önállóan előállítani. Való igaz, hogy számos olyan növény van, melyekben csak 7-8 féle esszenciális aminosav van, de ha változatosan étkezünk és napi rendszerességgel fogyasztunk többféle zöldséget, gyümölcsöt és gabonát, egyáltalán nem kell attól tartanunk, hogy fehérje hiányunk lesz, hiszen amelyik aminosav az egyik táplálékból hiányzik, az benne van a másikban.
Emellett érdemes tudni, hogy vannak olyan növények, melyek fehérjetartalma sokkal magasabb, mint állati társaiké. Vegyük például lencsét, melynek 100 grammja 25 gramm fehérjét tartalmaz, de a csicseriborsó sem szégyenkezhet a maga 19 grammjával. Összehasonlításképpen, 100 gramm csirkemellben ez az érték 22,5 gramm.
Sajnos azoknak, akik eddig azt állították, hogy hús nélkül nem maradnának életben (és ezt minden alkalommal el is mondták vegán ismerőseiknek), van egy rossz hírünk. Mégpedig, hogy amiben eddig hittek egyáltalán nem igaz, és bármennyire is szeretnék azt gondolni, hogy az ember húsevő lény, korántsem az. A világ egyik legnagyobb dietetikus szervezete, az Academy of Nutrition and Dietetics hivatalos közleményben fejtette ki, hogy egy jól megtervezett növényi étrend egészséges minden életkorban, beleértve az időseket, gyerekeket, terhes nőket és a sportolókat is.
Emellett rengeteg tanulmány született az állati fehérje egészségkárosító hatásaival kapcsolatban. Túlzott bevitele ugyanis megnöveli a szív- érrendszeri és a cukorbetegség kockázatát, de összefüggésbe hozható a vastagbélrák kialakulásával is.
Ezek az eredmények sokkal inkább adnak okot aggodalomra, mint az, hogy vajon „növényevő” ismerőseink esznek-e elég fehérjét.
Természetesen nem kell mindenkinek vegánnak lenni, de ha eddig a hús volt a fő táplálékod, nem szégyen kipróbálni néhány növényi fogást is. Amellett, hogy nagyon finomak, hosszú távon az egészséged is meg fogja hálálni.
